A legújabb hírek egyike, hogy a Bayern München két sztárja, Robert Lewandowski és Kingsley Coman összeverekedett. A jól értesült német Bild magazin még arról is beszámolt, hogy a két játékost Niklas Süle, valamint Jérome Boateng próbálta szétválasztani. Mivel ez nem sikerült, ezért mások is segédkeztek. Az eset végén Niko Kovac vezetőedző úgy döntött, nem küldi be az öltözőbe a két sztárt, a tréning pedig folytatódott.

A hírt sokféleképpen kommentelték a különböző oldalakon. Volt, aki a pletykára éhes közönség kielégítése, mások a zsoldos-légiósok mindennapi életének elemzése (értsd: a csapattársak egymás-utálása), megint mások a valószínűtlen álhír-terjesztés mellett ragadtak klaviatúrát. Induljunk ki abból, hogy a hír igaz, és a két profi játékos tényleg ököllel ütlegelte egymást az edzésen. Ennek bőven vannak jogi vonatkozásai. Vegyünk néhányat ezek közül!




Kingsley Coman és Robert Lewandowski, a Bayern München két sztárja

Józan hírfogyasztó először az eset büntetőjogi részére gondol. A „garázdaság” olyan erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ennek törvényi tényállása valamilyen formában minden európai országban jelen van. Vagyis büntetendő. Nálunk Magyarországon éppen kétéves szabadságvesztéssel is sújtható. Érdekes belegondolni, hogy mi szakíthatta el úgy a cérnát a két sportolónál, ami erre késztette őket.

Nyilván a hír vége megnyugtató: Kovac rendezte a viszonyokat és a tréning a megszokott mederben folyt tovább. Csak halkan jegyezzük meg, hogy itthoni fogalmak szerint a garázdaság úgynevezett hivatalból üldözendő bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy amikor erről az illetékes nyomozó hatóság tudomást szerez, akkor feljelentés nélkül is eljárást indíthat az ügyben. Furcsa eljátszani a gondolattal, hogy a hír hallatán a müncheni rendőrség egyik nyomozója megjelenne a stadionban az esetet kivizsgálni…

Emellett minden klubnak vannak etikai szabályai. Vajon ez a szabálykönyv olyan hiányos lenne, hogy nem rendelkezik az edzésen részt vevők tettlegességeinek vizsgálatáról? Bizonyára nem. Egy ilyen esetben meg is érdemli, érdemelné a két példakép, a csapaton belüli ejnye-bejnyét. Egy kisebb pénzbírság zsebre vágása sem ártana az ügynek.

Nincs az a sportolói szerződés, amely ne rögzítené az edzésre menetel, az ottani viselkedés szabályait. Lehet, hogy az visszautal az egyesület kódexére, de jó eséllyel inkább szankciókat is rögzít. Fizetésmegvonás, bizonyos kötbérszabályok, stb. tartozhatnak ebbe a körbe. A ligák kódexei sem szótlanok az ilyen ügyek tekintetében. Leggyakrabban a „sportolóhoz méltó” magatartásra kötelezik a versenyzőiket. Egy ökölvívónál még lehet érvelni a szereptévesztéssel, de egy futballistánál aligha. Az igazat megvallva egy bokszolónál is csak egy fantáziátlan és reményvesztett sportjogász érvelhet ezzel, akkor, ha a mentő körülmények teljes hiányában vergődik az eljárásban.

Összefoglalva: semmilyen formában nem kifizetődő egy profinak összemérnie a társával az erejét – a sportolói feladatán kívül. Főleg Lewandowski és Coman figyelhetne erre, akik – szimpátiától függetlenül – a felnövekvő futballnemzedék két példaképe. A szabályokat be kell tartani, a sportban is, meg a sporton kívül is. Vonatkozik ez az edzésekről elkésései miatt hírbe kerülő Mbappé-ra (más egyesület más problémája!), vagy akár a jelen írás témáját szolgáltató két sztárra. Szegény Niko Kovacnak vajon mindezek átfutottak az agyán akkor, amikor az edzés folytatódott?