Az európai labdarugó szuperliga jogi vonatkozásai

Az eredeti cikk a Sportsmarketing oldalán tekinthető meg:
http://sportsmarketing.hu/2018/12/04/az-europai-labdarugo-szuperliga-jogi-nehezsegei/

Ugyan a résztvevők egymást félrelökve cáfolják a tárgyalásokat, de a szaksajtó nem veszi le a napirendről a szuperliga megszületésének lehetőségét. Ha megszületik, akkor a futballról alkotott képünk megváltozik majd. Sőt, szurkolni sem úgy fogunk, mint annak előtte. Mint ismeretes, a német der Spiegel magazin kutatásai alapján 11 európai klub kilépne az Európai Labdarúgó Szövetségből [UEFA] és néhány meghívott csapattal együtt egy topsorozatot indítana. Az indokok közül talán kettő igazán fontos:

1, Egy-két élcsapat messze kinőtte a hazai bajnokságát, ezért miért ne ezek az igazán nagyok harcoljanak egymás ellen.

2, Ezzel a bevételeket is jelentősen a javukra lehetne átcsoportosítani, mert egyrészt ezek a csapatok generálják a bevétel döntő többségét, másrészt így kevesebb csapat között kell elosztani a jövedelmet. Ma még nem tudni, hogy valójában lesz-e ebből valami. Az azonban biztos, hogy amennyiben lesz, úgy emiatt jogi feladat is lesz dögivel.

 

Az ötlet szerint a szuperligát Spanyolországban jegyeznénk be. Emiatt szükséges lesz egy, a mostanitól eltérő ligaszabályt alkotni. A jogok értékesítésének szerződéses viszonyait is meg kell teremteni. Nemcsak a jogok egzakt értékesíthető részének kidolgozásával, hanem azok tényleges eladásával is jelentős szerződés-pakettek készülnek majd. Ezzel kialakul(hat) a keretrendszer, de azt fel kell tölteni tartalommal. Ez utóbbi azért nehézségekbe ütközik majd. Az egyesületeknek el kell hagyniuk a saját hazai bajnokságukat. Ha máshol nem, itt az UEFA-nak már ténylegesen lesz egy-két keresetlen szava.

Ha a klubok kikerülnek az UEFA hatásköréből, akkor könnyen elképzelhető, hogy a szuperliga csapatok játékosai nem szerepelnek majd többé a hazájuk válogatottjában. Ez a lehetőség két okból áll fenn:


1, A munkáltató klub nem engedi majd, hogy a játékos a „pénz keresése” helyett a válogatottban töltse az időt, ráadásul a sérülést kockáztatva. 
2, Az UEFA keretein kívüli játékosra valószínűleg az UEFA is azt mondja majd, hogy nem vehet részt az általa szervezett, nemzeti válogatottaknak kiírt versenysorozatban.

Tehát nézzük sorra, hogyan változnak a szerződéses viszonyok. Minden szuperligás játékos először felbontja a szerződéseit a saját szövetségével (ideértve minden szövetségi-szponzorációs, stb. kötelmet). Ezzel egyidejűleg az UEFA is lépéskényszerben lesz, ott minden alapító okiratot meg kell változtatni azért, hogy rendezzék a viszonyukat a szuperligás egyesületekkel és játékosokkal. Nem kérdés, hogy miképp rendezik majd a viszonyt: akik ott játszanak, azok „árulók”, tehát csak moratórium után jöhetnek vissza, illetve aki átmegy, az ne számítson semmilyen jóindulatra.

Bizonyára ki kell majd valami újat is találni, hiszen a 16 topcsapat;– és azok játékosainak! kiesésével – a kontinensbajnokságok és világbajnokságok is romló színvonalra számíthatnak. Ezzel a szabálykönyvet is jó eséllyel megváltoztatják majd, hogy a szurkolókat és a nézőket megpróbálják visszatartani. Ez a gondolat viszont már olyan messzire vezet, hogy erről inkább a szakavatottabbak értekezzenek…

Visszatérve a kiindulópontra: miután a leendő szuperligások elvágták a szerződéses kötelmeiket a klubjuk és szövetségük felé, akkor tudnak szerződni az „új munkáltatójukkal”. Arról nem is beszélve, hogy azok a közvetítői jogok, amik ma csillagászati árakat érnek, a topcsapatok és topjátékosok kilépésével jelentősen elértéktelenednek majd. Ez pedig szintén elindítja a szerződésmódosítási hullámot.

Bár egy jogász számára igazi csemege ez a sor, de egy átlagos sportszerető ember számára riasztó lehet a lista:

  • Új bajnokság szabályainak megalkotása;
  • Új bajnokság bejegyzése;
    Az új bajnokság jogainak értékesítése;
  • Meglévő ligák szabálykönyveinek módosítása, nyíltan az új bajnokság ellen (értsd: kizárások írásba foglalása + kontinens és világbajnokság átszervezése);
  • Meglévő ligák jogainak átszerződése;
  • Az új bajnokság csapatai játékos-szerződéseinek elkészítése.

Nem rövid lista, és nem kevés feladat. Azonban a der Spiegel számításai szerint a 11 alapító klub 500 millió eurós árbevételre számíthat. Nem kérdés, hogy ez sokkal jobban megérné a nagyágyúknak. 2017-ben az UEFA 761 millió eurót osztott szét a kluboknak a Bajnokok Ligája eredményért, és 500 millió eurót aszerint, hogy milyen bajnokságot képviselnek a csapatok, és onnan hány csapat van még a BL-ben. Emiatt az akkori győztes Real Madrid 88 millió euróval tért haza, míg a vesztes Juventus 103 millió euróval. Erre a konstrukcióra még a Juventus sem mondhatja, hogy jó volna.

Névtelen 1 2

Kapcsolat

1134 Budapest, Róbert Károly körút 41.
iroda@simor.hu
+36 1 320 9335

Kövessen minket Facebookon is!